Tavaly 150 férfi gyűlt össze Farkaskútvölgyben.
Nem feltétlenül tudtuk, hogy mire is vállalkoztunk.
Mindenki hozta a sajátját,
a sztoriját,
a nehezét,
azt, amit meg akar haladni,
a fényét,
az erejét,
az együttérzését,
a tettvágyát,
és még lehetne sorolni, hogy mi mindent.
Férfi Beavató Elvonulás.
Az érezhető volt (és a 24-es elvonulás résztvevőinek tudható is), hogy itt valami nagyon más fog történni, mint egy 'normál', 10-20 fős elvonuláson.
Már a helyszín aurája (ez nem túlzás, 21-ben jártam Farkaskútvölgyben előszőr és ahogy megérkeztünk a völgybe olyan béke, öröm és otthonérzet járt át, amit soha előtte nem tapasztalatam) is sejteti, hogy itt nagy dolgok várhatók.
Ahogy sorra érkeztek a résztvevők egyre csak nőtt a várakozásteli feszültség.
Amikor először összegyűltünk a Csillagpajtában egy pillanatig vágni lehetett a csendet.
Aztán elindult.
Megszólaltak a vezetők. Hét férfi vezető elképesztő harmóniában szólalt meg egymást váltva, egy felesleges szó nélkül.
Egy év távlatában nem emlékszem pontosan a szavaikra, de az üzenetük azóta is kristálytisztán visszhangzik bennem:
Azért vagyunk itt, hogy együtt teremtsük meg az új, integrált férfimintát, hogy olyan férfivá válhassunk, aki stabilan áll az erejében, érzelmileg elérhető, tud gyengéd és együttérző lenni. Aki megtartva önazonosságát szövetségre lép társaival. És aki az őseitől örökölt tudást integrálja a mai kor szellemiségével.
Beavatások során mentünk kerszetül a négy napon.
Voltak fizikai próbatételek, érzelmi folyamatok, szellemi átadások és vegyes megpróbáltatások. Mély beszélgetések, elismerések, összeborulások, sok-sok támogató energia, felszabadult örömtánc és zenélés. Felismerések, felébredések, elengedések és megtisztulások.
Életre szóló élmény. Sorsfordító pillanatok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése