Vajon miért vonul el százötven férfi négy napra?
Mi az, ami mindannyiukat hívja?
Harmadik éve veszek részt a Férfiszövetség Beavató Elvonulásán és számos választ hallgattam meg, számos válaszom van nekem is.
Sokak valamilyen belső nehézség, életválság miatt jöttek. Válás, munkahelyi probléma, haláleset, valamilyen veszteség miatt. Sokan konkrét önismereti, fejlődési célllal vagy azért, mert olyan meghatározó élményben volt részük az előző vagy azelőtti elvonuláson, ami egyértelművé tette, hogy idén is részt vesznek. Voltak, akiket a kíváncsiság, a magány, a közösség, a kihívás, a reménytelenség, a bizalom, a változtatás igénye, a tettvágy, az új élmény hívott meg.
Engem 2024-ben többek között az a férfi minta vezetett a beavató elvonulásra, amit a Férfiszövetség hét vezetője közül kettőtől láttam és tapasztaltam a 23-24-es zárt, integrál szemléletű férficsoportban, amit Kemény Péter és Molnár Károly vezetett.
Bennük olyan példaértékű mintákat fedeztem fel abban a 10 hónapban, amit azelőtt csak ritkán és részletekben találtam meg. Ezek pozitív férfi, vezetői, emberi, együttműködési minták. Úgy vezettek, hogy egyenrangúak maradtak egymással és velünk, résztvevőkkel is. Nem lehetett érezni semmi olyat, hogy 'mi többek, jobbak, nagyobbak' vagyunk nálatok, miközben látható és hallható volt az a tengernyi tapasztalat, amit hordoznak és megosztottak velünk.
Azóta még két 10 hónapos csoportban vettem részt segítőként és két elvonuláson önkéntesként. Emellett elvégezetem a Férfiszövetség Férfikör vezetői képzését és 25-26-ban Pári Róbert körvezető társammal 10 férfikört tartottunk, így összesen több, mint 800 óra tapasztalatot szereztem az önismeret ezen területein.
Ezek mellett hajtott a kíváncsiság, hogy megismerjem a szövetség többi vezetőjét és a közös munkájukat. És arra is kíváncsi voltam, hogy milyen beavatások vannak egy ilyen elvonuláson.
Ami engem leginkább megérintett az első évben (és ez azóta csak erősödött) az a hét vezető egysége. Ahogy külön egyéniségekként szinergikus egységben működnek. Látható szövetségben, kicsit sem túlzás, hogy ebben a formációban a Férfiszövetség nevet választották. És nemcsak egymással vannak ilyen kapcsolatban, hanem az önkéntes segítőkkel és résztvevőkkel is.
Könnyen lehet, hogy kollektív, illetve kollektív tudattalan szinten ez a szövetség hívja meg a férfiakat. Valahogy ráérzünk, hogy ez a szövetség a mai férfi megfelelő, releváns útja. Az önmagát megtaláló és megtartó, mégis a férfiakkal szövetségben, együtt működő férfi útja.
A beavatásokról csak annyit, hogy sokfélék és mindegyik hozza azt, amire a beavatás hivatott. Kaput nyit egy új életszakaszra, megalapozza a tudatállapot változását, fejlődését és új tapasztatalathoz, ismerethez segít hozzá.
Egy példát azért hozok, a parázson járást. 53 évesen léptem először parázsszőnyegre és nem tudtam mi vár rám. Ez a szertartás fizikailag pár lépés csupán, de lelkileg hatalmas lépés. Valami olyasmit csinál belül, amit szavakban úgy tudok kifejezni, hogy 'Ha erre képes vagyok, akkor bármire.'
Ha még nem csináltál ilyet, akkor csak gondolj bele, hogy olyan 3-400 fokos parázsra rálépsz mezitláb. Nem normális, ugye? Miért tenne ilyet egy normális ember? Teljesen logikátlan, mint az is, hogy hogyan lehet ezt megégés nélkül megúszni.
Nem tudom a választ, de ötször jártam parázson és csak egy vízhólyagom keletkezett. És egy különbséget találtam, ami miatt megharaphatott a parázs. Azt, hogy nem voltam teljesen jelen, amikor megégetett, a gondolataim máshol jártak.
Az ilyen extrém helyzetek jelenlétre, fókuszáltságra hívnak. És a sokféle tanítás, tanulság közül, ami ezeken keresztül megérkezhet az az, hogy képessé válok valamire, amire azelőtt képtelen voltam. Azaz nem volt olyan képem, elképzelésem, tapasztalatom, ami alapján azt gondolhattam volna, hogy képes vagyok rá.
Más megfogalmazásban a beavatásokon keresztül meghaladom önmagam.
A Beavató Elvonuláson megtapasztalhattam azt is, hogy lehet gyakorlatilag idegen férfiakkal is bensőségesen kapcsolódni. Megnyílni előttük. Megmutatni azokat a részeimet, amiket addig különböző maszkokkal takartam. Segítséget kérni. Egészséges határokat tartani. Természetesen ölelni. Engedni könnyeket. Megmutatni a fájdalmat és befogadni a támogatást és együttérzést. Megélni a feltétel nélkül elfogadást, az ítéletmentességet. Hogy lehetek önmagam, lehetek önazonos és transzparens. Hogy létezik szövetség férfiak között.
Ezek erősen transzformatív hatással vannak minden résztvevőre.
