STRESSZOLDÁS

Talán mára a legfontosabb és legelcsépeltebb a stressz és annak oldása témakör. A stressz egyértelműen és fokozottan jelen van a mai ember életében, mégis kevesen foglalkozunk mélységében a stressz formáival, alkotórészeivel, valódi oldásával (azaz nem a stressztől való megszabadulással vagy a stressz elnyomásával, letagadásával és elbagatellizálásával).

A magam részéről egy évtizede foglalkoztat ez a téma. Nemrég került a kezembe Dr. Máté Gábor ’A test lázadása’ című könyve, ami igen részletesen foglalkozik a stressz témakörével. Könyvében Máté többször utal Selye Jánosra, aki a múlt évszázad legjelentősebb alakja a stressz kutatás terén.

A tanulmányaim és a stressz személyes tapasztalása, illetve a stressz kialakulásának, működési mechanizmusának folyamatai indítottak a téma ’feszegetésére’.

Szakmámból adódóan az izmokkal foglalkozom, ami azért lényeges, mert a stressz hatására az egyik elsődleges reakció az izmok megfeszülése. A hozzám fordulók izomfeszülésből adódó izom-, ín- és ízületi fájdalmakkal keresnek fel. Ezeknek a fájdalmaknak a stressz a gyökere. De mi is a stressz?

„A stressz mindazokat a belső – eltérő mértékű – változásokat jelenti, amelyek abban az esetben következnek be, amikor egy élőlény úgy érzi, veszély fenyegeti.” – Dr. Máté Gábor: A test lázadása c. könyvéből.

Tehát minden olyan hatás stressz, ami számunkra veszélyes, függetlenül attól, hogy ez valós, konkrét veszélyhelyzet indokolt félelemérzettel vagy gondolati szinten előrevetített, veszélyesnek ítélt és indokolatlan félelemérzettel járó élmény. Példákkal élve, ha az apám/barátom/főnököm dühében rám emeli a kezét, az valós veszélyhelyzet, indokolt félelemmel, mert sanszos, hogy pofon vág, ami fájni fog. Az viszont, hogy ha azt mondja, mindjárt felpofoz, előrevetített, nem valós veszélyhelyzet (csak egy lehetőség a sok közül), indokolatlan félelemmel, mert nincs konkrét jele a fizikai bántalmazásnak és ez mindössze fejben történik.

A közös az a két helyzetben, hogy mindkettőben ugyanúgy reagál a testünk. Kicsit tudományosabban: az agyunk a beazonosított veszélyre reagálva hormonokat kezd termelni (az agyalapi mirigy ACTH-t), amik a vérrel pl. a mellékvesékbe kerülve újabb hormonok kiválasztódását (a mellékvesekéregben pl. kortizolt), vérbe jutását eredményezik. A lényeg számunkra az, hogy veszélyhelyzetre (valós veszélyhelyzetben) stresszel reagálunk, ami egyrészt jó, mert a stressz következtében az elsődleges – üss vagy fuss – reakcióra megfelelő mennyiségű plusz energia szabadul fel, így gyorsan tudunk menekülni, vagy fel tudjuk venni a harcot. A fenti példával élve ki tudjuk védeni a pofont vagy el tudunk hajolni/lépni az útjából. Ez az ún. pozitív stressz. Egyszerűen fogalmazva, ilyenkor felhasználjuk a hormonok hatására keletkezett többletenergiát.

Abban az esetben, amikor nincs közvetlen veszély, mert csak szóba került a pofon lehetősége (csak a képzeletünkben jelent meg a pofon), akkor is stresszel reagálunk és ugyanazok a fiziológiás, testi reakciók indulnak be. A különbség abban nyilvánul meg, hogy ilyenkor nem használjuk fel a stressz-folyamatban keletkezett többletenergiát. A hormonok nem használódnak fel, lerakódnak az izmokban és egyéb szervekben. Ezt nevezhetjük negatív stressznek. A krónikus mozgásszervi megbetegedések (pl. izmok, inak megmerevedése, megrövidülése) egyik fő, fizikai szintű oka a fokozottan előforduló negatív stressz. Minél gyakrabban fordul elő, hogy nem használjuk el az ilyen helyzetekben termelődött többletenergiát, annál inkább feszülnek be izmaink. És itt nem csak a mozgáshoz használt izmokról van szó, hanem a vegetatív izomzatról is, az erek izomzatáról, a belek, gyomor és minden akaratunktól függetlenül működő szervünk izmairól is.

Az izmok görcsössége, merevsége akadályozza a vér- és nyirokkeringést, az energiaáramlást. Így korlátozza a mozgásunkat, és a szerveink működését.

A mai kor embere rengeteg stresszforrásnak van kitéve. Nem csoda, hogy olyan sok és sokféle betegség van jelen az életünkben.

A stresszoldáshoz elengedhetetlen a stressz folyamatának megértése. E nélkül nem tudjuk hatékonyan kezelni azt. A pozitív stressz esetében így könnyebben átélhetjük, tudatosan megengedhetjük a menekülést vagy a harcot egy-egy ilyen helyzetben. A negatív stressznél pedig tudatosíthatjuk magunkat arra, hogy – valós veszély híján – valójában felesleges stresszelnünk.

Az intellektuális, megértési megközelítés után pedig nézzük a fizikai stresszoldási lehetőségeket!

• Mozgás

A legkézenfekvőbb stresszoldási lehetőség a mozgás, hiszen ha nem menekültünk el vagy harcoltunk a stresszhelyzetben, akkor a felgyülemlett energiát mozgással felhasználhatjuk. A mozgástól az izmok aktivizálódnak, fokozódik bennük a keringés, és megfelelő bemelegítéssel és nyújtással, fellazulnak és normális működnek.

Elmehetünk futni, úszni, táncolni, focizni, bringázni stb. A lényeg, hogy aktív izommunkával járjon, fokozódjon a szívverés, a légzés. Egy kis séta nem elegendő a stressz által termelődött többletenergia felhasználásához!

Fontos, hogy a mozgás fokozza a vegetatív izmok, szervek működését, így pl. hatással van az emésztésre is!

• Masszázs

Egy alapos, erőteljes izommasszázs szintén segít, hogy felhasználjuk az említett energiát. A masszázs is fokozza a keringést, lazítja az izomzatot. Ahogy a mozgás, úgy a masszázs is hatást gyakorol a vegetatív működésekre. Serkenti azokat, illetve lazítja a vegetatív idegrendszert és izmokat.

• SMR – Mélyszöveti Önmasszázs

Ez a módszer a legújabb kedvencem! Több ponton is támogatja a stresszoldás folyamatát. Az izomzat átmasszírozásával fizikailag, a vér- és nyirokkeringés fokozásával segíti a fel nem használt hormonok kiürítését, illetve a módszer lassú mozdulataiból és komoly figyelmet igénylő formájából adódóan segít. A gyakorlatokra való összpontosítás következtében az elménk, a gondolkodásunk ’kikapcsol’. És ebben a ’kikapcsolt’ állapotban pihen.

  

Az elmúlt 2 hónapban, a rendszeres gyakorlással azt tapasztalom, hogy sokkal kevésbé vagyok ingerlékeny, könnyebben vagyok a hétköznapi stresszhelyzetekben.

• Relaxáció, pihenés

Ha stresszoldásról van szó, nem hagyható ki a relaxáció, a megfelelő minőségű és mennyiségű pihenés sem. Hiszem, hogy mindenkinek van tapasztalata arról, ami igazán pihentető a számára! Hagyjunk magunknak időt az ilyen tevékenységekre vagy tevékenység nélküli, puszta ’levésre’. Eleget pörgünk és pörög a világ körülöttünk, szükségünk van pihenőre!

A normális, pozitív stressz csak vészhelyzetben aktív. Valós vészhelyzet kevés van. A fennmaradó idő egy részét használjuk relaxációra, pihenésre! Sétáljunk, ücsörögjünk a folyóparton, hallgassunk zenét, feküdjünk a fűben, meditáljunk vagy bármi mást, ami pihentet!

AZ SMR - MÉLYSZÖVETI ÖNMASSZÁZS NYÍLT ÓRA LEGKÖZELEBB OKTÓBER 18-ÁN, VASÁRNAP 18 ÓRAKOR A JÓGATÉRBEN, SZENTENDRÉN!